Néhány életbe lépett Számviteli törvény módosítást szeretnék megosztani Veled.

Íme a legfontosabb változások 2012-ben:

Változott a napi záró készpénz állomány korlát szabályozása:

2011. év végéig a készpénz napi záró állomány naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatta meg az előző üzleti év összes bevételének a 2%-át. Abban az esetben, ha a 2% nem érte el az 500 eFt-ot, akkor az 500 e Ft a korlát.

Az új előírás a 2%-ot megemelte 10%-ra. Továbbra is marad, hogy ha a 10% nem éri el az 500 eFt-ot, akkor 500 eFt a korlát.

Egyszerűsített éves beszámoló

2012-től már az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata részére, s  az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó értékhatároknak megfelel.

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a törvény vonatkozó szabályait teljesíti.

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (BT-k, KKT-k), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  – Mérlegfőösszege a 65 millió Ft-ot

  – Éves nettó árbevétele a 130 millió Ft-ot

 - Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Nem készíthetnek sajátos egyszerűsített éves beszámolót:

- KFT-k

- Részvénytársaságok

- Könyvvizsgálatra kötelezett Bt, KKT –k

Fontos, hogy ha a társaság ezt a beszámoló-készítési formát választotta – e formától mindaddig nem térhet el, amíg megfelel a választás feltételeinek!

Nézzük, hogy milyen tartalmi változásokat hozott a 2012-es módosítás a sajátos egyszerűsített éves beszámolónál!

A módosítás lehetővé teszi, hogy a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok helyett, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseit a vállalkozás egy dokumentumban rögzítse.

Mit jelent ez?

Ezeknél a vállalkozásoknál nem kell a számviteli törvény által előírt az eszközök és források értékelési szabályzatát, leltárkészítési és leltározási szabályzatot, pénzkezelési szabályzatot külön-külön elkészíteni.

Ezen felül ehetőséget ad arra is , hogy a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásakor alkalmazhatják a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat is, és nem kell alkalmazniuk az eszközeik vonatkozásában a hasznos élettartam figyelembe vételének kötelezettségét a leírási kulcsok meghatározása során

 Miben változott a valutával kifizetett ügyletek értékelése?

A módosítás szerint abban az esetben, ha a beszerzés ellenértékének a kifizetése valutában történik, akkor a vállalkozó dönthet úgy, hogy az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értékét a valuta könyv szerinti árfolyamán határozza meg.

Tehát nem kell a fő szabályát alkalmazni, mely szerint a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti árfolyamon kell az ilyen ügyletek értékét forintra átszámolni.

Terven felüli értékcsökkenés

Az új számviteli törvény a beruházásoknál és az alapítás- átszervezés aktivált értékénél is előírja, hogy abban az esetben, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb mint a piaci érték, akkor esetükben is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.

Alapítás-átszervezés

Az alapítás-átszervezés fogalma bővül az ásványkincsek kutatásának költségeivel, ha azokat a kapcsolódó beruházás, tárgyi eszköz bekerülési értékében nem lehet figyelembe venni, de azok várhatóan megtérülnek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekből.

 Dokumentumok megőrzése

Az üzleti évről készült beszámolót, üzleti jelentést, leltárt, értékelést, főkönyvet, naplófőkönyvet és mást nyilvántartást jelenlegi 10 év helyett 8 évig kell megőrizni.

Miben változott a leltározás?

A vállalkozás köteles a főkönyvi könyvelés adatait az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetni az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan, függetlenül az évközbeni nyilvántartástól és emellett olyan leltárt kell összeállítania, amely tételesen tartalmazza a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Akik folyamatos , mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek elég 3 évente mennyiségi felvétellel ellenőrizniük, akik nem vezetnek mennyiségi nyilvántartást, ott évente kötelesek mennyiségi felvétellel is alátámasztani a leltárt.

Üzleti év választása

A módosítás lehetővé teszi, hogy az üzleti év a naptári évtől eltérjen azoknál a vállalkozásoknál, ahol a működés jellemzői  indokolttá teszik.

Ezzel a lehetőséggel nem élhetnek:

- hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, biztosítók,

- sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások,

 - evás cégek, melyek nyilvántartásait a számviteli tv. szerint vezetik.

A naptári évtől eltérő üzleti év választása azoknál a vállalkozásoknál célszerű, ahol a vállalkozási tevékenység ciklikus.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Hogyan számold el a behajthatatlan követelést?
• Hogyan értékeld a pénzeszközöket? IV. – Feladat
• Hogyan értékeld a pénzeszközöket? III. rész – Kikerülések

Vágjunk bele! 2012-ben is különbséget tesz a törvényi a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások között.

Először nézzük meg az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó infókat!

Ebbe a körbe tartoznak az alábbi juttatások, amelyek értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16% szja és 27% eho terheli 2012-től:

- a belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy (szabályzat hiányában) valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel

- a reprezentáció és az üzleti ajándék

- az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá

- az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része.

Majd nézzük a béren kívüli juttatásokat!

A béren kívüli juttatásként adható juttatások körét módosították, így 2012. január 1-jétől kikerül a béren kívüli juttatások közül az étkezési utalvány.

2012-től  a munkahelyi étkeztetésre 3 különálló, de egymástól függetlenül is adható támogatási lehetőség áll rendelkezésünkre.

Nézzük, hogy mik ezek, s milyen összeg adható:

- melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 5 ezer forint (régi hideg étkezési utalvány helyett van)

forrás:erzsebetutalvany.hu

- harmadik lehetőség a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlája. Ide éves 150.000 Ft juttatást adhat a cég, melyet a vendéglátás területén tud majd elkölteni a munkavállaló.

Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás.

A Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg azonban az három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható a következők szerint:

1. szálláshely – kártya számlájára legfeljebb 225 ezer forint támogatás

2. vendéglátás – kártya számlájára utalható legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

3. szabadidő – kártya számlájára utalható legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

Ezen kívül fontos kiemelni, hogy kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás biztosítása.

Bent marad a béren kívüli juttatások között, s figyelembe kell venni az 500.000 Ft-os határ megállapításánál az fentebb említetteken kívül:

-a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott
üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem a munkavállaló és közeli
hozzátartozója részére

- iskolakezdési támogatás

- helyi bérlet

- iskolarendszerű képzés

- önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

- egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás

- foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás

A béren kívüli juttatások személyi jövedelemadója 16 %, az adóalapja pedig a bruttó juttatási érték 1,19 -szerese. Minden esetben 10 % EHO is terheli az adóalapot.

Figyelem, ha az éves béren kívüli juttatások értéke átlépi az 500 ezer forintot, akkor az EHO mértéke 27%.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

Nézzük meg együtt!!

Mit jelent a minimálbér és a garantált bérminimum?

Minimálbér: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Érdemes tudni, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége, hanem a betöltött munkakör dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell fizetni.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam Neked a 2012-es évre érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegét (az összegek bruttó összegek) :

 Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

Ma nézzük meg a könyvviteli zárlat könyvelését!

Nézzük sorban a zárlati tételeket!

1. Az 5-ös számlaosztály zárása
2. Adókötelezettségek könyvelése
3. 8-9-es számlaosztály zárása
4. Osztalék könyvelése
5. 1-4-es számlaosztály zárása

Kicsit részletesebben kifejtem Neked az egyes pontokat!

Zárjunk le jól mindent!

1. Az 5-ös számlaosztály zárása

Először át kell vezetned az 51-58-as számlák egyenlegeit a megfelelő 8-as számlaosztályba az 59-es számlacsoporton keresztül.

Anyagköltség:

T: 591 – K 51

T: 811 – K: 591

Igénybe vett szolgáltatás:

T: 592 – K 52

T: 812  – K: 592

Egyéb költségek:

T: 593 – K 53

T: 813 – K: 593

Bérköltség:

T: 594 – K 54

T: 821 – K: 594

Személyi jellegű egyéb kifizetések:

T: 595 – K 55

T: 822 – K: 595

Bérjárulékok:

T: 596 – K 56

T: 823 – K: 596

Értékcsökkenés:

T: 597 – K 57

T: 83 – K: 597

Ezzel az 5-ös számlaosztály egyenlege megszűnik.

Így az eredménykimutatás összeállításához már rendelkezésedre állnak az adatok..

A ráfordításokat ezek után  látod a 81-88-as számlákon, a bevételeket pedig a 91-98-as számlákon.

2/a. Ki kell számolnod az iparűzési adót is, ami még egyéb ráfordításként elszámolható.

Ennek könyvelése:

T: 86 – K: 469

Ezután össze tudod állítani az eredménykimutatást az adózás előtti eredményig.

2/b.  Az adózás előtti eredményből le kell vezetned az adóalapot figyelembe véve az adóalapot korrigáló tényezőket, s meg kell állapítanod a társasági adót.

Ezt így tudod lekönyvelni:

T: 891 – K: 461

 Ezek után a 8-9-es számlák egyenlege mutatja az adózott eredményt.

3. Most 8-9-es számlákat, illetve az 581 és 582 számlák egyenlegeit át kell vezetned a 493-as számlára.

T:  493 Adózott eredmény elszámolási számla   K: 81-88 Ráfordítások

T: 91-98 – K: 493

Saját előállítású eszközök aktivált értéke (582) számla zárása:

T: 582 – K: 493

Az Aktivált saját teljesítmények értékét pedig aszerint kell zárni, hogy Tartozik vagy Követel egyenlege van-e.

Ha tartozik egyenlege van:

T: 493 – K: 581

Ha pedig Követel egyenlege van:

T: 581 – K: 493

4.  Ezután jöhet az osztalék!

Ha az adózott eredményből osztalékot is jóváhagynak, akkor azt is a 493-es számlára kell könyvelned az adózott eredmény terhére.

A jóváhagyott osztalék:

T: 493 – K: 44

Ha a jóváhagyott osztalék az adózott eredménynél magasabb, akkor eredménytartalék is igénybe vehető az osztalékfizetéshez, ennek könyvelése:

T: 413 – K: 493

Nagyon fontos, hogy ekkor a 493 egyenlege 0 kell hogy legyen, tehát eredménytartalék csak akkora mértékben vehető igénybe, ami az adózott eredményen felül szükséges a jóváhagyott osztalékhoz.

Mi a teendő, ha az adózott eredmény negatív?

Ha ekkor is van jóváhagyható osztalék, akkor ebben az esetben is csak annyi eredménytartalék vezethető át, amennyi az osztalékhoz szükséges.

5. A legutolsó lépés pedig a mérlegszámlák zárása.

Eszköz számlák zárása:

T: 492 – K: 1-3

Forrásszámlák zárás:

T: 4 – K: 492

Mivel az eszköz-,  és forrásoldal a mérlegben megegyezik, ezért a zárás után a 492-es számlának nem lehet egyenlege.

Ha ezeken a lépéseket követed, akkor az összes  főkönyvi számla lezárásra kerül.

Lehet, hogy kicsit bonyolultnak tűnik első olvasásra, de gondol át, s látni fogod a logikát

Ez a szép benne, hogy van benne logika Hidd el!!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

A követelés behajthatatlanná válásakor a korábban elszámolt értékvesztést a követelés számla és az értékvesztést kimutató számla ellenkező oldalára  történő könyveléssel kell megszüntetned, a fennmaradó követelést pedig egyéb ráfordításként kell elszámolnod.

Nézzünk erre egy példát!

Kis Kft. követelésének értéke 1.000.000 Ft, s az elszámolt értékvesztés

I. esetben 1.000.000 Ft,

II. esetben 300.000 Ft, s kiderül, hogy a  követelés behajthatatlanná válik.

Mit kell ilyenkor tenned?

A jobb átláthatóság miatt a a követelés “életének” könyvelését bemutatom a bekerüléstől!

I. eset:

A követelés nyilvántartásba vétele:

T: 311  K: 91  1.000.000

Az értékvesztés elszámolása:

T: 86  K: 315  1.000.000

Ezután a követelés könyv szerinti értéke a 311-es és 315-ös számlának az egyenlege, ami 0.

Mikor kiderül, hogy a követelés behajthatatlan, akkor össze kell vezetned a 311-es és 315-ös számlát (visszavezeted az értékvesztést), s ezzel a követelés jelen esetben kikerül a nyilvántartásból (mivel az egész értékvesztésként le volt írva):

T: 315  K: 311  1.000.000

Láthatod, hogy ennek az elszámolásnak a tárgyidőszak eredményére nincs hatása, az értékvesztés elszámolásakor volt eredményt csökkentő tétel – 1.000.000 Ft.

II. eset:

A követelés nyilvántartásba vétele:

T: 311  K: 91  1.000.000

Az értékvesztés elszámolása:

T: 86  K: 315  300.000

Ezután a követelés könyv szerinti értéke a 311-es és 315-ös számlának az egyenlege, ami 700.000.

Mikor kiderül, hogy a követelés behajthatatlan, akkor össze kell vezetned a 311-es és 315-ös számlát (visszavezeted az értékvesztést)

T: 315  K: 311  300.000

Ezután a 311 egyenlege 700.000 Ft, amit behajthatatlan követelésként egyéb ráfordításként kell leírnod:

T: 86 K: 311  700.000

Láthatod, hogy ebben az esetben az eredményhatás a  tárgyidőszakban – 700.000 Ft, az értékvesztés elszámolásakor pedig -300.000  Ft.

Bízom benne, hogy most már könnyebben meg fogod oldani a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos feladatot.

Napi tippekért kövess minket a Facebookon!

Katt ide, s csatlakozz!

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel!

Kapcsolódó bejegyzések

• Követelések értékelése
• Mit ismételj az elkövetkező 1 hétben?
• Követeljünk!!-követelések könyvelése, értékelése példa

Már csak néhány óra, s véget ér a 2011-es év is.

Készítettél már számvetést a 2011-es  évről? 

A mi mérlegünk pozitív egyenleggel zárt.

Miért is?

A három vizsgafelkészítőn tanfolyamunkon végzett hallgatóink többsége sikeresen vette az akadályt a megmérettetésen.

Kontírozz Könnyedén Tanfolyamunk hallgatói pedig most már kiigazodnak a kontírozás útvesztőiben.

Csatlakozott hozzánk Pap Ágnes, aki segít Neked eligazodni az adózás útvesztőiben. Gyere, ismerd meg Őt, s ha adózással kapcsolatos kérdésed van, tedd fel Neki!

Már több mint 700-an vagyunk követtek minket Facebookon!

És még sorolhatnám, de nézzünk Téged!

Bízom benne, hogy a Te mérleged is a pozitív oldalra billen, s több jó dolog történt Veled, mint rossz.

Gratulálok, ha már az idén sikeres vizsgát tettél!

Akkor se csüggedj, ha az idén próbálkoztál, s nem jött össze, szereztél egy kis rutint, s a 2012-es évben sikerülni fog.

Higgy Magadban!

Ha kezdenéd feladni, akkor kapd elő a lelki támogatást adó kockát, amit karácsonyra kaptál!

Ha még nincs kész, akkor kattints ide, s töltsd le a sablont, s készítsd el!

Ha szeretnél jövőre sikeres vizsgát tenni, akkor tervezz!

Ha már tudod, hogy mikor lesz a nagy nap, akkor készíts FELKÉSZÜLÉSI TERVET,  tervezd meg a felkészülésedet!

Oszd be a rendelkezésre álló idődet, hogy mikor mit fogsz tanulni, melyik témakörre mennyi időre van szükséged.

Először témakörönként ismételd át a feladatokat (tárgyi eszközök, készletek, értékpapírok stb.), s ezek után nézd át az összetett feladatokat!

Figyelj arra, hogy a vizsga típusú feladatokra is maradjon időd!! Az októberi vizsgázóknak így segítettem a tervezésben.   4 héten át.

Eleged van abból, hogy elakadsz a komplex feladatoknál?

Akkor is tervezz előre!

Még otthon, a gyakorlás közben is az alábbiak szerint járj el, hogy rutinná váljanak az egymást követő lépések:

1. Első és legfontosabb, hogy figyelmesen olvasd el a feladat szövegét!!!

2. A megoldást kezdd a főkönyvi kivonat hiányzó adatainak kiszámításával és kiegészítésével!

3. Ezután könyveld le a szükséges gazdasági eseményeket!

4. Készítsd el az eredménykimutatást az adózás előtti eredményig!

5. Számold ki a társasági adót és el ne felejtsd lekönyvelni!

6. Ezután már meg tudod állapítani az osztalékot. Ezt is le kell könyvelned!

7. Számold el a mérleg szerinti eredményt, készítsd el az  eredménykimutatás befejezését!
8. Utolsó lépésben állítsd össze a Mérleget!

Katt ide, s akkor bővebben is olvashatsz az egyes pontokról!

 Az alábbi örökzöld dallal szeretnék Eredményekben és Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet kívánni:

Gyere, tegyünk meg együtt mindent a Te sikereidért 2012-ben is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Hogyan készülj a vizsgára az utolsó héten?
• Segítség a kiskereskedelmi árukhoz és göngyölegekhez
• Mit ismételj? Gyere, segítek!

Lassan itt a zárás ....

Már csak pár hét és elérkezik az év vége, a zárás, a zárlati teendők ideje.

Mit is kell zárlati időben csinálnia egy könyvelőnek?

Milyen feladatai vannak a számviteli zárás előtt?

Nézzük meg a legfontosabbakat!

1. Év végi időbeli elhatárolások

Ilyenkor kell elhatárolni a bankköltségeket,  kamatokat,  rezsiszámlákat stb, annak megfelelően, hogy ezen bevételek, ráfordítások abban az évben legyenek elszámolva, amely évet érintik.

Az aktív időbeli elhatárolásokról itt találsz egy bejegyzést, a passzív időbeli elhatárolásról pedig itt.

2. Értékcsökkenés elszámolása

Év végén el kell számolni az eszközök  használatba vétel következtében bekövetkezett történt elhasználódás, korszerűtlenné válás, gazdasági elavulás pénzben kifejezett értékét.

Az értékcsökkenésről itt olvashatsz bővebben.

Nagyon figyelni kell arra, s sokan ezt elfelejtik, hogy az értékesített tárgyi eszközök esetén adóalap-korrekciót kell elvégezni.

Hogy mit is jelent ez?

Az adóalap módosításnál az értékesítést az alábbiak szerint vedd figyelembe:

+ adott év számviteli törvény szerinti écs növel
- adott év társasági adó szerinti értékcsökkenés csökkent
- számított nyilvántartási érték csökkent  (az adótv szerinti, ez nem számol a maradványértékkel, hanem a beszerzési ár után számol)
+ könyv szerinti érték  növel (számviteli tv és számviteli politika alapján)

3. Terven felüli értékcsökkenés

A számviteli törvény szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél, ha

- az immateriális jószág, tárgyi eszköz (beruházás nem) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (beruházás nem), értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan

- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető

- a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz

- az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét.

Lényeg:

Akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (beruházás nem) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz paici értéke. A terven felüli écs-t a könyv szerinti és a piaci érték különbözetének összegében kell meghatározni és egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

A terven felüli értékcsökkenéssel az adóalapot növelned kell (adóalap speciális tényezőkkel csökkenthető), a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével pedig csökkenteni .

4. Értékvesztés, behajthatatlan követelések

Az értékvesztést a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében el kell számolni.

Ilyenkor egyeztetni kell a vevőkkel, hogy megtudjuk, hogy egy adott követelés meg fog-e térülni.

Megtudhatod egy adott cégek cégjogi státuszát a www.e-cegjegyzek.hu oldalon.

Ha már felszámolás van, akkor a felszámolót keresd, ha már meg is szűnt a cég, akkor pedig nem értékvesztést kell képezned, hanem behajthatatlan követelésként ki kell vezetned a nyilvántartásból.

Nagyon fontos, hogy értékvesztés esetén ne feledd el annak összegével megemelni az adóalapot!

Könyvelése:

Értékvesztés elszámolása:

T: 86                 K: 319

Behajthatatlan követelés elszámolása:

T: 86                 K: 311

Behajthatatlan követelés elszámolása, ha korábban értékvesztés volt elszámolva:

T: 319             K: 311

Tartsd szem előtt, hogy az értékvesztés és behajthatatlan követelést nem számlákra képezed, hanem vevőkre!!! Tehát ha egy vevő fizetési képessége rossz, akkor az összes számlájára el kell számolni az értékvesztést vagy behajthatatlannak kell minősíteni.

Ezek a legfontosabb dolgok, amelyeket át kell gondolni az éves zárás előtt.

A következő bejegyzésbne megmutatom Neked a könyviteli zárlat könyvelését.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

Hogy ez többet ne forduljon elő, gyere oldjuk meg egy értékesítéssel kapcsolatos feladatot!

Nézzük  is  a feladatot!

ELADLAK Kft. egyik műszaki gépét értékesíti 2.500.000 Ft + 25 % áfáért, amiről az alábbi adatokat ismerjük:

Bruttó értéke: 2.000.000 Ft

Halmozott értékcsökkenése: 400.000 Ft.

Nézzük, hogy miként kell lekönyvelni ezt az értékesítési gazdasági eseményt!

Először számold el az áfa nélküli eladási árat egyéb bevételként a vevőkkel szemben!

T: 311 Vevők  2.500.000

K: 961  Egyéb bevétel  2.500.000

Ezután el kell számolni az áfát is!

Az áfa a nettó  eladási ár 25%-a, tehát ennek értéke:

2.500.000 x 0,25= 625.000 Ft.

Ennek könyvelése:

T: 311 Vevők  625.000

K: 467 Fizetendő áfa   625.000

Most nézzük, hogy miként kell a könyvekből kivezetni az eszközt!

Elsőként vezesd ki a az eszköz bekerülési értékét egyéb ráfordításként!

T: 86 Egyéb ráfordítások  2.000.000

K: 13 Műszaki gépek, berendezések  2.000.000

Ezután a halmozott értékcsökkenést is ki kell vezetned!

Mivel egyéb ráfordításként csak a nettó érték szerepelhet, ezért az egyéb ráfordítás összegét kell csökkentened a terv szerinti écs kivezetésekor:

T: 139 Műszaki gépek terv szerinti értékcsökkenése  400.000

K: 86 Egyéb ráfordítások  400.000

A tárgyi eszköz kivezetését könyvelheted úgy is, hogy az egyéb ráfordítással szembe már első tételben a nettó értéket könyveled, s a halmozott értékcsökkenést pedig a tárgyi eszköz számlával szemben vezeted ki.

A végeredmény ugyanaz, nézd csak!

Nettó értéke az eszköznek:

Bekerülési érték – halmozott écs,

azaz

2.000.000-400.000= 1.600.000 Ft.

Nettó érték kivezetése:

T: 86 Egyéb ráfordítások   1.6000.000

K: 13 Műszaki gépek, berendezések  1.600.000

Majd a terv szerinti érték kivezetése:

T: 139 Műszaki gépek terv szerinti értékcsökkenése  400.000

K: 13 Műszaki gépek, berendezések  400.000

Nézzük, hogy ugyanazok lettek a számlaegyenlegek?

1. eset:

13-as számla egyenlege 2.000.000-2.000.000= 0

86-os számla: 2.000.000-400.000= 1.600.000

2.eset

86-os számla: 1.600.000

13-as számla: 2.000.000-1.600.000-400.000= 0

Tehát ugyanazt az eredményt kaptuk mindkét esetben.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Hogyan értékeld a pénzeszközöket? II. rész – Példa
• Devizás kölcsön felvétele
• Értékeljük a berendezést :)

Ha nem, akkor kezdd azzal!

Ha igen, akkor már folytathatjuk is az összetett gazdasági eseményekkel!

Mit jelent az összetett gazdasági esemény?

Az összetett gazdasági események lehetnek:

Eredményt növelő gazdasági események, melyek lehetnek:

Eredményt csökkentő gazdasági események

Nagyon fontos kiemelni:

- Az eredményváltozás mindig vagyonváltozással jár együtt.

- Tehát az összetett gazdasági esemény általános képlete:

Eszköz vagy forrás változása    =   Bevétel vagy ráfordítás változása

Az összetett gazdasági eseményeknek négy eredményt növelő és négy eredményt csökkentő típusát szoktuk megkülönböztetni.

A. Eredményt növelő összetett gazdasági események:

1. Az eszköznövekedés bevételnövekedésből ered

- Jelölése: E+ B+ (eszköz nő, bevétel nő)

- Nézzünk egy példát:

Vevőnk részére kiszámláztunk készterméket  5.000.000 Ft-ért. Fizetési határidő: 8 nap.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Mérleg: B.II. Követelések/Vevők állománya nő

Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/Belföldi értékesítés nettó árbevétele nő

Vajon merre billen a mérleg?

2. A forráscsökkenés bevételnövekedéssel jár

- Jelölése: F- B+ (forrás csökken, bevétel nő)

- Nézzünk egy példát:

Egyik tulajdonos elengedi a fennálló 50 ezer Ft összegű kölcsöntartozásunkat.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Mérleg: F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek/Részesedési viszonyban vállalkozással szembeni kötelezettség csökken

Eredménykimutatás:  D.X. Rendkívüli bevételek  növekedés

3.  Az eszköznövekedés ráfordításcsökkenésből származik

- Jelölése: E+ R-.

- Nézzünk egy példát:

Az üzemből visszavételeznek a raktárba 50.000 Ft értékű hulladékot.

Feltételezzük, hogy a gyártás során felhasználtak 600.000  Ft értékű alapanyagot, amit anyagköltségként teljes összegben el is számoltak. A gyártást követően összegyűjtötték a még más célra felhasználható hulladékot, és visszavitték a raktárba.

Az eredetileg elszámolt 600.000 Ft anyagköltség csökken 50.000 Ft-tal. A ténylegesen felhasznált alapanyag értéke 550.000 Ft.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Mérleg: B.I. Készletek/Anyagok értéke nő

Eredménykimutatás: A.IV. Anyagjellegű ráfordítások / Anyagköltség csökken

4. A forráscsökkenés a ráfordítások csökkenése miatt következik be

- Jelölése: F- R- (forrás csökken, ráfordítás csökken)

- Nézzünk egy példát:

Az adóhatóság  100.000 Ft mulasztási bírságot elengedett.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Mérleg: F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek/Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya csökken

Eredménykimutatás: A.VII. Egyéb ráfordítások csökkenés

B. Eredményt csökkentő gazdasági események

1. Az eszközcsökkenés bevételcsökkenés miatt következik be

- Jelölése: B- E- (bevétel csökken, eszköz csökken)

- Nézzünk egy példát:

Egyik vevőnk minőségi kifogással élt  egy leszállított termékkel kapcsolatban. Megállapodtunk vele, hogy 5 % árengedmény nyújtása esetén elfogadja a teljesítést. Az adott  engedmény összege 200 ezer Ft.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/ Belföldi értékesítés nettó árbevétele csökken

Mérleg: B.II. Követelések/Vevők állománya csökken

2. A forrásnövekedés bevételcsökkenéssel jár

- Jelölése: B- F+  (bevétel csökken, forrás nő)

Nézzünk egy példát:

Egyik bérlőnk a következő év 1. negyedévre aktuális bérleti díjat a tárgyévdecemberében kifizette 360 ezer Ft összegben, amit a nyilvántartásokban rögzítettünk. (A passzívidőbeli elhatárolások miatt a tárgyévben keletkezett, de a következő évet illető bevételek nem növelhetik a tárgyév eredményét. Azt el kell határolni.)

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/ Belföldi értékesítés nettó árbevétele csökken

Mérleg: G. Passzív időbeli elhatárolások/ Bevételek passzív időbeli elhatárolása nő

3. Az eszközcsökkenéssel a ráfordítások növekednek

- Jelölése: R+ E-  (ráfordítás nő, eszköz csökken)

- Nézzünk egy példát:

Nadrágyártáshoz felhasználtunk 300 ezer Ft értékű vászon alapanyagot.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Eredménykimutatás: A.IV. Anyagjellegű ráfordítások/Anyagköltség nő

Mérleg: B.I. Készletek/Anyagkészletek értéke csökken

4. A forrásnövekedést a ráfordítások növekedése idézi elő

- Jelölése: R+ F+  (ráfordítás nő, forrás nő)

- Nézzünk egy példát:

Elszámoljuk a tárgyévi iparűzési adó fizetési kötelezettséget, 500 ezer Ft-ot.

- Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:

Eredménykimutatás : A.VII. Egyéb ráfordítások összege növekszik

Mérleg:  F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek /Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya nő

Bízom benne, hogy ezzel az összefoglalóval sikerült helyére tenni a gazdasági eseményeket, s a zh-n, vizsgán nem fog gondot okozni egy ilyen jellegű feladat.

A héten hozok egy összefoglaló feladatot Neked, melyben letesztelheted, hogy minden a helyére került -e…

Ha hasznosnak találod a bejegyzést, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Egyszerű és összetett gazdsági események
• Gazdasági esemény… ok, de milyen?

A gazdasági események azon események, amelyek a vállalkozás

- vagyoni vagy

- vagyoni és jövedelmi helyzetére hatást gyakokolnak.

A gazdasági eseményről hiteles okmányt, azaz bizonylatot kell kiállítani.

Hogyan csoportosítjuk a gazdasági eseményeket?

Egy gazdasági esemény lehet:

- alapvető gazdasági esemény

- összetett gazdasági esemény.

Mit jelent, hogy alapvető gazdasági esemény?

Az ide tartozó események esetén

Az alapvető gazdasági események négy típusát különböztetjük meg:

1. Eszközök körforgása:

2. Források körforgása

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?